Ilyen volt egykor az úttörőmozgalom

Ismerősen cseng Önnek az a dal, hogy “Mint a mókus fenn a fán…?”Ha tudná folytatni a dalt, netán már el is kezdte dúdolni, akkor Ön biztosan volt úttörő, kisdobos, talán még az Úttörők 12 pontjára is emlékszik. Ugyanis volt egyszer egy úttörőmozgalom.

Úttörők a 70-es években
Úttörők, valamikor a 70-es években

A mai fiataloknak már elképzelni sem tudják, milyen sokféle módon foglalkozott az állam és a pedagógustársadalom a gyerekek jólétével a Kádár-rendszer hétköznapjaiban. A jelenleg hivatalos történetírás szerint ugyanis az úttörőmozgalom és a KISZ a kommunista rendszer tömegszervezeteiként kizárólag azt a célt szolgálták, hogy a fiatalabb generációk agyát átmossák holmi marxista propagandával és belekényszerítsék őket a diktatúra gépezetébe. Hogy így volt? Aki élt benne, tudja, hogy nem.

Felidézünk pár életképet, kedves fejezetet az úttőrmozgalom évtizedeiből, de előtte ismerjük meg egy kicsit annak történelmét!

Az első úttörők

Az úttörőmozgalom nem a Kádár-rendszer, hanem a Tanácsköztársaság találmánya. Az első úttörőcsapat 1919. tavaszán alakult meg a VII. kerületi Rottenbiller utcai iskolában. A gyerekek stílusosan Marx Károlyról nevezték el csoportjukat és jelszavuk így hangzott: a tettek beszélnek! A magyar kommün leverése után az úttörőmozgalomnak is leáldozott a csillaga, a kis pionírok helyét átvették a cserkészek.

Az úttörőmozgalom újjászületése

A felszabadulás után fordult a kocka. A cserkészmozgalom feloldódott a szocialista-kommunista ifjúsági szervezetbe és 1946. június 2-án megalakult a Magyar Úttörők Szövetsége.

Az első közkedvelt úttörődalt Kodály Zoltán komponálta (“Ej, hajj, száll az ének”) és az új gyermekmozgalom külön sajtót is kapott. Az első úttörőlap, a Gyermekújság 1946. februárjában jelent meg először és 1946. május 1-jén tette közzé az Úttörők 12 pontját. A későbbiek során további sajtótermékekkel gazdagodtak az úttörők, így kerültek kiadásra olyan újságok, mint például a Pajtás, Hüvelyk Matyi, Kisdobos, Tábortűz.

Az úttörők egyenruhát is kaptak: eredetileg a fehér inghez kék nyakkendő dukált, később pedig már vörös nyakkendőt hordtak, ami a forradalmiságot szimbolizálta.

Az úttörők 12 pontja

Az úttörők 12 pontját az 1848-as forradalom 12 pontjának mintájára fogalmazták meg, szövege a Kádár-rendszer során több apróbb módosításon ment keresztül. Ez itt az első, eredeti változat:

  • 1. Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.
  • 2. Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
  • 3. Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
  • 4. Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
  • 5. Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
  • 6. Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
  • 7. Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
  • 8. Az úttörő igaz hű barát.
  • 9. Az úttörő bátor és fegyelmezett.
  • 10. Az úttörő szereti és védi a természetet.
  • 11. Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
  • 12. Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.
Úttörősíp
Úttörősíp

Az úttörőtáborok

A szocializmus idején több-kisebb üdülőtábor és ifjúsági centrum épült a fiatalok számára, ezek közül most csak kettőt említünk: az 1948-ban létesített Csillebérci Úttörő Köztársaságot, amihez a mai napig üzemelő gyermekvasutat is építettek, valamint az 1971-ben megnyitott Zánkai Úttörővárost, amely Magyarország legnagyobb táborává nőtte ki magát. 1971 és 1989 között több százezer diák töltötte itt a nyári szünetet, ingyen és bérmentve.

E táborok építését a Magyar Szocialista Munkáspárt kiemelt projektként kezelte, hiszen a Kádár-rendszer ideológiájába a gyermekjólét, az ifjúság testi-szellemi-lelki fejlődésének támogatása politikai szempontból presztízskérdésnek számított. Különös figyelmet fordítottak a munkás-paraszt család gyermekeinek segítésére. Az úttörőmozgalom, illetve később a KISZ volt a fő fóruma annak, hogy az ifjúságot közösségi szellemre és csapatjátékra nevelje.

Zánkai úttörőtábor
Sok ezer gyermek üdült egykor Zánkán

Túlzott Politikai-ideológiai nyomás – a mai híresztelésekkel ellentétben – nem jellemezte az úttörőmozgalmat, bár kétség kívül nagy hangsúlyt kapott a nemzetközi szolidaritás és a szocialista országok közötti barátság gondolata. Az úttörők ennél fogva, mint az MSZMP gyermekszervezete bekapcsolódott például az 1970-71-es nemzetközi szolidaritási akcióba, amely a kommunista blokk a vietnámi háború áldozatainak megsegítésére szervezett.

Pedagógusok nélkül nem ment volna

Kádár János üttörőkkel
Kádár János úttörőkkel

Az úttörőmozgalom működése nem csupán politikai szándék volt, hanem maguk a pedagógusok is aktívan támogatták. Az úttörőmozgalom szervezeti keretet adott a sportvetélkedők, kirándulások, kulturális programok és más szabadidős tevékenységek megszervezésére. Mondhatni, egy egész ország sorakozott fel annak érdekében, hogy a jövő generáció megtapasztalhassák a közösséghez tartozás, a művelődés és a sport nagyszerű élményét.

Ön volt úttörő?

Ha volt úttörő és szívesen emlékszik vissza azokra az időkre, kattintson az alábbi képre! 🙂

Az úttörők jelképe
Az úttörőmozgalom jelképe

Ha szeretnéd megosztani a cikket a facebookon, kattints az első gombra!
  • 3.5K
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
    3.5K
    Shares
Ha idézni szeretnél a szövegből, kérlek gépeld le az idézni kívánt részt, forrásmegjelöléssel együtt!