Kádár János népszerűsége a mai napig töretlen

1989. július 6-án hunyt el Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, aki 33 éven át meghatározó politikai szerepet töltött be a Magyar Népköztársaság életében.

Kádár János az MSZMP XII. kongressusán, 1980-ban
1980. márciusa. Kádár János Az MSZMP XII. kongresszusán.

Népszerűsége ma is töretlen annak ellenére, hogy a rendszerváltás utáni történetírás többnyire negatív megvilágításba helyezi életművét. Az egykori pártfőtitkár és a nevével fémjelzett korszak köré épített hamis legendák azonban csak részben tudtak gyökeret verni az utókor történelmi emlékezetében. Mi jut az ember eszébe a Kádár nevének hallatán? Erre a kérdésre adunk most választ.

Ellentétes megítélés

Kevés olyan korszak van a magyar történelemben, amelynek megítélése ennyire ellentétes volna: valaki nosztalgikus érzésekkel gondul vissza azokra a büszke 60-as, 70-es, 80-as évekre, valaki ökölbe szorított kézzel átkozza a kommunista múltat. Egy biztos: a magyar társadalomban 30 évvel a rendszerváltás után is erős érzelmek élnek az 1989 előtti időkről.

Legsikeresebb történelmi korszak

Kádár János népszerűsége abban rejlik, hogy ő volt az, aki Mátyás király uralkodása óta először sikeres, boldog és büszke korszakba vezette át Magyarországot. És hogy ez nem kádárista propaganda, azt alátámasztják azok a független felmérések is, amelyek rendre Kádár Jánost hozzák ki legnépszerűbb történelmi személyiségnek.

Milliókat emeltek ki a nyomorból

Békés gyarapodás, kiszámíthatóság: az értelmetlen, pusztító, idegen érdekekért vívott II. világháború után a béke és az újjáépítés gigászi küzdelme köszöntött ránk. Bár mindezt a Rákosi-rendszer túlkapásai beárnyalták, egy valami viszont vitathatatlanul megváltozott: az ország társadalmi-gazdasági szerkezete.

Olyan családok tízezrei kaptak új összkomfortos lakást, biztos munkát és esélyt, hogy kiemelkedjenek a nyomorból, akik a Horthy-rendszerben cselédsorra voltak ítélve és csak a koldulás, éhezés volt osztályrészük. Azt, hogy a szegény ember gyereke is egyetemre járhatott, a kommunista világnak köszönhetjük. Addig ez elképzelhetetlen lett volna

Jó volt magyarnak lenni

Kádár János népszerűsége azért is töretlen, mert az ő idején jó érzés volt magyarnak lenni. Büszkén, emelt fővel járhattunk a nagyvilágban és nem kellett szégyenkeznünk ostoba politikusaink miatt. Kádár János kitűnő külpolitikai érzékének köszönhetően ügyesen lavírozott a kapitalista és szocialista világrendszer ingoványos diplomáciai útvesztőiben.

Világhíres magyar termékek

Köztudott, hogy az Ikarus egykoron az egész világot ellátta buszokkal, a lédús szabolcsi alma pedig külföldön is keresett termék volt. A Május 1. Ruhagyár az egész országot ellátta jó minőségű textilkészítményekkel, a Zalahús termékeit egészen USA-ig exportálták, és mindenki tudta, hogy mit jelent: Rába, Diósgyőr, Ózd, Bábolna. (mind a magyar ipar fellegvárai voltak). A rendszerváltás után az ipart leépítették, helyette behozzuk a pocsék minőségű külföldi árut, ami nem csak minőségében sokkal rosszabb, mint a magyar, de még az ára is az egekben van.

A Diósgyőri Acélművek, a Kádár-rendszer ipari büszkesége
Diósgyőri Acélművek

Megfizethető volt a Balaton

A magyar tengernél zsúfolásig megteltek kelet-német turistákkal a kempingek és apartmanok, és egy magyar munkáscsalád is nyugodtan ki tudott fizetni egy egy hetes nyaralást a Balatonnál. Nem beszélve arról, hogy szinte minden gyárnak, üzemnek volt saját szakszervezeti üdülője, amit a munkások potom pénzért ki tudtak bérelni.

Világszínvonalú mezőgazdaság

Nem csak a turizmus, hanem az ipar és a mezőgazdaság is fejlett volt. A magyar tsz-ek világszínvonalra emelték az országot kukorica és búzatermelés tekintetében, a mezőgazdaságra épülő könnyűipar pedig biztos megélhetést nyújtott nem csak a nagyvárosok, hanem a vidék népének is.

A jobboldal azt hangoztatja, hogy Kádárék elvették a parasztoktól a földet. Pontosítsunk! A gazdag parasztoktól vették el a földeket, hogy ne egy szűk társadalmi réteg kiváltsága legyen a nemzet természeti kincsei, mindenekelőtt a föld feletti rendelkezési jog! Igazságos az, hogy pár tucat család kezébe összpontosulnak hatalmas földbirtokok, amiket meg se tudnak művelni, másokat dolgoztatnak éhbérért, a hasznot meg szépen zsebre rakják? Merthogy ezt csinálták a Horthy-korszak uram-bátyám világában a vidéki nagyságos urak!

Virágzó vidék

Kádár népszerűsége vidéken talán még nagyobb, mint a városokban. Miért? azért, mert Kádár idején a magyar falu virágzott: új házak épültek (az úgynevezett “Kádár kockák”, működött az iskola, könyvtár, művelődési ház, volt helyben orvos, élelmiszerbolt és minden, ami egy normális élethez kell. A vidéknek akkoriban nagy volt a népességeltartó ereje. Mindez már a múlté. 30 évvel a rendszerváltás után a falvakból menekülnek az emberek. Csak a betegek és idősek maradnak.

Épülő falu a Kádár-rendszerben
Épülő falu a Kádár-rendszerben.

Kádár, a puritán

Kádár János népszerűsége talán azért értékelődik fel napjainkban, mert egyike volt azon kevés politikusoknak, akik nem felejtették el, honnan jöttek. Kádár sosem tagadta meg munkás-paraszti származását és sosem vette fel az urizáló stílust. Puritán életet élt. Nem járt helikopterrel, nem járt Ibizára, lakásában nem volt sem medence, sem más luxus. Tyúkok kapirgáltak a kertben és a “Kádár-villa” egy egyszerű kertes családi ház volt.

Kádár János Leninvárosban
Kádár János Leninvárosba látogatott.

Kádár félelem nélkül járt az emberek között. Nem kellettek testőrök és kordonok, ha kilépett az utcára. Ha Orbán vagy bármely más kormánytag kiteszi a lábát, már lezárják a fél várost. Ők valahogy kevésbé mernek vegyülni a hétköznapi emberekkel. Vajon miért…?

Legvidámabb barakk

Kádár népszerűségét azzal próbálják bemocskolni, hogy hazaárulónak nevezik a szovjet megszállás és 1956 miatt. De te vajon mit tettél volna, ha azt látod, hogy az utcákon börtönökből kiszabadult köztörvényesek fosztogatnak, akik bestiális módon gyilkolnak meg ártatlan, szerencsétlen kiskatonákat és akik félelemben tartják a lakosságot?

Kádárnak nem volt más választása: rendet kell tennie. Akkor lett volna csak igazán hazaáruló, ha hagyja káoszba süllyedni a nemzetet, ami még szörnyűbb tragédiához vezetett volna.

Szabadabb volt a politikai légkör

El ne hidd, hogy akkoriban nem volt művészeti és sajtószabadság! Bizonyos korlátozások ugyan voltak, de messze nem olyan szigorúak és alattomosak, mint az Orbán-rendszerben. Ezt még azok a művészek is elismerik, akik annak idején szívből üdvözölték a Kádár-rendszer összeomlását.

Jó közbiztonság, teljes foglalkoztatottság

Gyors és hatékony volt a bűnmegelőzés és az igazságszolgáltatás. Aki erőszakoskodni vagy bűnözni próbált, azt azonnal elkapták és lecsukták. Szintén ez volt a sorsa annak, aki hosszabb ideig, lustaságból nem akart dolgozni. Közveszélyes munkakerülőknek hívták őket, akiket a törvény büntetett. Hozzá kell tenni: az állam gondoskodott arról, hogy mindenkinek legyen biztos munkája, amiből meg is tud élni, a szakszervezetet pedig nem üldözték, hanem segített mindenkinek elintézni az ügyes bajos gondját. Létezett a kapun belüli munkanélküliség fogalma, de még a rendszerváltó elit is csupán 40.000 főre becsülte azok számát, akik nem végeznek effektív, valódi munkát. Hol van ez attól a munkanélküliségtől, amit aztán a rendszerváltás generált?

A szabadság egy másik arca

Szabadság is volt. Nyelvet tanulhattál, dolgozhattál, kirándulhattál, zenélhettél. Az úttörőmozgalom és a KISZ gondoskodott arról, hogy belekóstolj az élet szépségébe. Közösségi programokat, kirándulásokat, külföldi utakat, tanulmányi és sportvetélkedőket szerveztek, építőtáborokba mehettél, hogy megtanuld, mi az a csapatmunka, mit jelent a közösség, az összetartás, az egymásra való figyelés. Mindezt úgy, hogy közben életre szóló élményekkel, szép emlékekkel gazdagodtál.

Kádár János üttőrők társaságában
1966. Kádár János A csillebérci Úttörõ Nagytáborban.

És hogy nem utazhattál Nyugatra, az egyszerűen nem igaz. Mehettél, csak kellett hozzá az úgynevezett kék útlevél. Ma lehet, hogy elvileg könnyebben lehet egy-egy nyugati kiruccanást elintézni, csak épp alig tudod megfizetni!

Volt pénz a kultúrára

30 évvel a rendszerváltás után Kádár János népszerűsége azért is változatlanul magas, mert az emberek érzik, Kádár halálával elvesztették egy nagyon fontos dolgot az életükből: a kulturálódás lehetőségét.

Akkoriban nem volt úri kiváltság megvenni egy jó könyvet vagy egy színházjegyet, netán elmenni egy színvonalasabb koncertre, mert az állam támogatta ezeket a kulturális rendezvényeket. Fillérekbe került mindez. Igaz, csak egy TV csatorna létezett, de azon valódi értéket, élvezhető műsorokat közvetítettek, ellentétben a mai média szennyáradattal. A Kádár-rendszerben nem az üresfejű celebek, hanem a Ki mit tud? műsor tehetséges versenyzői, valamint az akkor még virágzó filmipar legendás szereplői voltak a fiatalok példaképei.

Megérte rendszert váltani?

Mindenki döntse el maga. A Kádár-rendszer nem volt Kánaán, de az a pokol sem volt, ahogyan ma azt lefestik. Magyarország XX. századi történelmének legsikeresebb korszakát, a 60-as, 70-es évek dinamikus gazdasági fejlődését, a társadalom növekvő életszínvonalát, egy emberségesebb világot köszönhetünk Kádár Jánosnak. És ezt sokan nem felejtik el.

Ha szeretnéd megosztani a cikket a facebookon, kattints az első gombra!
  • 14.7K
  •  
  •  
  •  
  • 1
  •  
  •  
    14.7K
    Shares
Ha idézni szeretnél a szövegből, kérlek gépeld le az idézni kívánt részt, forrásmegjelöléssel együtt!