Megható vers íródott Kádár Jánosról

A szerző, Varja János egykor a Kádár János Baráti Kör kiskundorozsmai szervezetének elnöke volt. Az ő versét közöljük.

Varga János: Kádár János halálának évfordulójára

Gyászos lepelként borult ránk az éj,

sikoltó fájdalom marcangol idebenn,

látni, megélni egy csillag elmúlását,

pedig hittük, bíztunk, hogy ez végtelen.

Győzött a halál, mely ráborítja sátrát,

hideg viasszal vonja nemes homlokát;

koszorúk, virágok ezrei borítják

a csendes temetőben végső otthonát.

Mert csillag volt Ő, vörös fényben égve,

eloszlatva a sötét, baljós árnyakat,

hogy szabadon szárnyaljon a  lélek,

büszkén a végtelenben, mint a gondolat.

A csillagok sem élnek mindörökké,

fényük elhalványul, lassan elenyésznek,

de örökké világol azok csillaga,

kik népükért haltak, népükért éltek.

És jöttek sorba, városok, falvak népe,

harcostársak, asszonyok, gyermekek,

a fény, mely belőle tifelétek áradt,

örökre lángol, s itt marad veletek.

Ma egy korhadt tövisbokor aljában élünk,

melyre egy rossz, sanda csillag fénye süt,

de kutató szemünk a messzi múltba réved,

s azt a csillagot keressük mindenütt.

Ha szeretnéd megosztani a cikket a facebookon, kattints az első gombra!
  • 1.1K
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
    1.1K
    Shares
Ha idézni szeretnél a szövegből, kérlek gépeld le az idézni kívánt részt, forrásmegjelöléssel együtt!